Mozgásterápiák gyermekeknek

Ft4.990

A könyv bevezet a gyermeki idegrendszer felépítésébe, és az arra ható tényezők befolyásoló szerepébe.
Megismerteti azokat a mozgásterápiákat, amelyek segítségül hívhatók a kicsik és nagyok idegrendszeri érésének megsegítésére.
Leírja az egyes mozgásterápiák közötti különbséget, annak érdekében, hogy megkönnyítse a szülők és szakemberek választását.

Kategória: Szakirodalom

Leírás
További információk

Leírás

Kedves Olvasó!

Talán foglalkoztatja Önt, hogyan lesz okosabb a gyermek attól, ha mozgásterápiára jár. Mi lehet ezeknek a módszereknek a neuroanatómiai alapja?
Mit takarhat pontosan a sok három-, négybetűs szó, úgy mint IMPP, HRG, TSMT, DSGM, DSZIT és mi az alapozó- és a komplex terápia? Hogyan működik a Dévény módszer? Minek köszönhetően fog ezektől a mozgásformáktól jobban beszélni, nem bepisilni, nem dadogni, nem dühöngeni, kitartóbban figyelni az iskolában a gyermek?

Mindezek a kérdések, a kezdetektől fogva, intenzíven foglalkoztattak engem is.

Még elsőéves hallgató voltam, amikor szakembereknél érdeklődtem, könyveket bújtam és egyetemi könyvtárakban kutattam azért, hogy megtudjam, melyik mozgásterápiás módszer, milyen problémára alkalmas. Szerettem volna átlátni, hogy egyes terápiáknak mi a hatásmechanizmusa, milyen korú és milyen tüneteket mutató gyermekeknek ajánlott vagy ellenjavallt. A módszerekről külön-külön találtam szakmai leírásokat, de ezek teljesen elszigetelten léteztek egymástól, összehasonlító tanulmány addig nem született róluk, pedig mindegyiknek ugyanaz a célja: a gyermeki idegrendszer érésének megsegítése. Jó lett volna olvasni arról is, hogy mi a különbség közöttük, de ilyen információ nem állt rendelkezésre. Nem adtam fel, így többéves kutatásom és lassan hatéves mozgásterápiás gyakorlatom eredményeképpen, sikerült választ kapnom ezekre a kérdésekre. A legautentikusabb forráshoz nyúltam. A mozgásterápiák létrehozóival és hazai képviselőivel készítettem személyes interjúkat. Megkeresésemet és témaválasztásomat lelkesen fogadták és megerősítették azt az elképzelésemet, hogy szükség van egy ilyen jellegű, a mozgásterápiákat részletesen ismertető és összehasonlító, a tudatos szülők számára is elérhető és érthető könyvre.

Az egyik kézilabdaedző apuka minden terápia után megkérdezte, hogy mennyit fejlődött a gyermeke. A harmadik alkalom után szántam rá egy órát, leültem vele és részletesen elmagyaráztam neki, mi is idegrendszer fejlesztő mozgásterápiák lényege. Hálásan megköszönte és ettől kezdve mindig csak a gyermekét kérdezte, hogy jól érezte-e magát. Azt hiszem megértette a lényeget.

Észre sem vesszük, hogy a szülők felé olyan szavakkal dobálózunk, ami számos logopédus, gyógypedagógus és pszichológus számára sem teljesen tisztázott, és nincs kapaszkodójuk, mert az alapozó, a komplex módszer, a DSZIT, az INPP, a DSGM, a TSMT, a HRG és a többi, kevésbé ismert mozgásterápia tengerében, nincs egyetlen egy számukra elérhető bója sem. Én kiteszem a vízre ezt a bóját, elérhetővé teszem a szülők és a kollégák számára, és drukkolni fogok, hogy sokan odaússzanak, körbenézzenek, miközben megkapaszkodnak benne.

Papp Zsuzsanna

További információk

Tömeg	016 kg
Méretek	15 × 1 × 21 cm

Megrendelem

Kiknek ajánlott a könyv?

Szülőknek

akiknek a gyereke elmarad a beszédfejlődésben, mozgásfejlődésben vagy viselkedése eltér az átlagostól, illetve zavarják bizonyos dolgok, úgy mint egyes hangok, szagok, ruhacimke és a többi….

Szakértőknek, szakembereknek

Több könyv is van az egyes mozgásterápiákról külön-külön, de ez az első olyan könyv, amely ezeket nem csak leírja, de össze is hasonlítja. Ez nagy segítség annak eldöntésében, hogy az egyes terápiákat mely más terápiák követhetik, illetve, hogy mely terápiák alkalmazhatóak párhuzamosan.

És még kiknek?

Minden gyógypedagógus és pszichológus hallgatónak, aki szeretné a mozgásterápia fejlesztő hatását kihasználni munkája során.

Idézetek a szakértőktől

„A gyereknek van egy hivatalos és egy igazi kora. Ha bejön egy ötéves gyerek és látjuk, hogy valójában csak kettő-hároméves, továbbá a beszélgetés során kiderül, hogy van pre-, peri- vagy postnatalis sérülése, akkor Ayres vagy HRG terápiát érdemes neki javasolni. Az alapozó fejlesztés vagy terápia egy utasításon alapuló módszer, fontos a gyakorlatok végrehajtásának nagy száma.”

Dr. Marton-Dévényi Éva – Neurológus, az Alapozó Terápiák Alapítvány elnöke

„Senki nem születik úgy, hogy tud biciklizni, ahhoz biciklit kell adni. A jó terápiák adnak biciklit, adnak a központi idegrendszernek olyan ingert, amelyre aztán építkezni tud. Az is fontos, hogy olyan stimulust kapjon a gyermek, amelyet addig nem ismert és ami aztán a további szinteknek alapját tudja képezni.”

Dr. Büki György – Neurológus, Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet

„A manuális technika egyrészt az izom- és ínrendszert teszi működőképessé, másrészt az izmokban és hatványozottan az inakban lévő idegvégződéseket direkt ingerli. Eredményeim kulcsa, ez a speciális technikával létrehozott, közvetlen ingerlés. A kezünkkel direkt kiváltott ingerület az idegpályákon és a gerincvelőn át felfut az agyba. Az egész testet kezeljük, ezáltal az összes létező receptort érintjük. Ettől az agy valamennyi területe ingerületbe jön, beindul a motor.”

Dévény Anna – Gyógytornász, a DSGM terápia megalkotója

„A korai HRG és TSMT fejlesztések elsődleges célja, hogy a taktilis és vesztibuláris ingerek tervszerű alkalmazásával, a kéreg alatti idegrendszeri szabályozás folyamatait rendezzék, jó szinaptikus kapcsolatokat alakítsanak ki, beindítsák az ontogenetikus fejlődésmenetet.”

Dr. Lakatos Katalin – A HRG és TSMT terápiák létrehozója

„A szenzoros integrációs terápia a pszichomotoros fejlesztés, mint főfaj egyik alfaja. A szenzoros integráció az érzékelési, mozgási és az anyával való kapcsolati integráció. Az önmegvalósítás spirális folyamatát tartalmazza, a „valamit megcsinálok, akkor több leszek” elven működik. Már nem vagy az, aki voltál, élményed van a hatékonyságról, megcsináltál valamit. Angolul a Use it or loose it elv.”

Dr. Szvatkó Anna – Klinikai szakpszichológus, a DSZIT Egyesület elnöke

Megrendelem

Ismerd meg a szerzőt!

A legautentikusabb forráshoz nyúltam. A mozgásterápiák létrehozóival és hazai képviselőivel készítettem személyes interjúkat. Megkeresésemet és témaválasztásomat lelkesen fogadták és megerősítették azt az elképzelésemet, hogy szükség van egy ilyen jellegű, a mozgásterápiákat részletesen ismertető és összehasonlító, a tudatos szülők számára is elérhető és érthető könyvre.

Papp Zsuzsanna
gyógypedagógus, alapozó és DSZIT terapeuta,
Városmajori Fejlesztő és Terápiás Központ

Szemelvények a fejezetekből

Ma már mozgásterápiával gyakran enyhíthetők, sok esetben megszüntethetők a tanulást, a szocializációt és az alkalmazkodást nehezítő tényezők. Ahhoz azonban, hogy ezeket a mozgásterápiákat megfelelően alkalmazhassuk, látnunk kell azt, hogy miben hasonlítanak és miben különböznek az egyes módszerek, és meg kell határoznunk, hogy melyik mire jó. Nem mindegy például, hogy egy gyermek a tervezett programmal rendelkező TSMT-re jár, amikor még kialakulatlan a feladattudata és hatékonyabb lenne egy – az idegrendszer spontán választására építő – Ayres terápia. Vagy egy másik eset, hogy véletlenül se tűnjek elfogultnak, az sem feltétlen a legjobb megoldás, ha DSZIT terápiára jár a gyermek már harmadik éve, pedig két év után már az alapozó terápiával tudna hatékonyabban fejlődni.

6.1. Dévény Speciális manuális technika Gimnasztika Módszer

A korai kezelés döntő fontosságú, mert öthónapos korig van az agynak tartalékállománya, amely azután élettanilag leépül, ha nincs igénybe véve. A kezelés létrehozza, beindítja a működést, amit aztán önállóan végzett izommunkával kell fejleszteni, erősíteni. Egyik sem helyettesíti a másikat és a sorrend nem felcserélhető.

6.2.1. Az alapozó terápia és a Kulcsárné féle komplex módszer közös gyökerei

Az alapozó terápia és a Kulcsárné féle komplex módszer közös gyökerei a Philadelphiai Rehabilitációs Központ munkatársainak, Carl Henry Delacato, tanár-pszichológusnak, Robert Doman, hiperaktív gyerekekkel foglalkozó rehabilitációs szakorvosnak és Glenn Doman gyógytornásznak a munkájához kötődik. Glenn Doman „What to do about your brain injured child” című könyvében agysérült, fogyatékos, hipotóniás, hipertóniás, atetoid, Down – szindrómás, gyermekek részére írt le széleskörű segítségnyújtási lehetőséget. Mivel a nyelvi fejlesztést is ők dolgozták ki, az angolszász területeken a módszert Doman-Delacato módszernek nevezik. A Doman-Delacato elmélet fontos pillére mindkét terápiának Magyarországon, az alapozónak és a komplex terápiának egyaránt. Míg Kulcsár Mihályné a rekapitulácós elméletet a mozgásterápia alapjának tekinti, addig Dr. Marton-Dévényi Éva, Dr. Katona Ferenc bírálata alapján, elveti az elméletet.

6.3. Az alapozó fejlesztés és terápia elméleti alapjai

Van egy, csak az emberre jellemző egyedfejlődési sor: kúszás – mászás – járás – dominancia megválasztása. Van egy kizárólagosan emberi kommunikációs forma: beszéd-írás-olvasás. A kizárólag emberi kommunikáció kifejlődése csak akkor lesz problémamentes, ha a gyermek problémamentesen megy végig, a kizárólagosan emberi mozgás – érzékszervi fejlődési soron, amelyet nevezhetünk helyzetváltoztatási – felegyenesedési – helyváltoztatási – dominanciamegválasztási fejlődési mozgássornak is.

6.4.2.6. Dialógus és párbeszéd a szenzoros integrációs terápiában

Dr. Moshe Feldenkrais behatóan foglalkozott idegrendszerünk működésével. Újra és újra hangoztatta, hogy idegrendszerünk általában okosan jár el a döntései során. Ha az idegrendszernek több választási lehetősége van, akkor spontán, a helyzetnek leginkább megfelelő, értelmes, azaz legjobb döntést hozza. Minél több lehetőséggel rendelkezünk, minél kifinomultabb az érzékelés területén a fejlettségünk, annál valószínűbb, hogy jobb eredménnyel választunk. A szenzoros integrációs terápia, mint dialógus módszerének alkalmazása során – a válogatott eszközökkel felszerelt, strukturált helyiséggel és beszéddel – lehetőséget kap a gyermek arra, hogy az érzékei számára, a saját maga által meghatározott módon szerezzen táplálékot. Eközben teljesen magától átvált az életkorról a fejlődési korra, és ez az, ahol már dolgozni és fejlődni lehet.

6.4. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia (DSZIT) a szenzoros integráció zavarára

Dialógus és párbeszéd a szenzoros integrációs terápiában

6.6.2. A TSMT, azaz a Tervezett Szenzomotoros Tréning

dr. Lakatos Katalin véleménye szerint, a TSMT a szenzoros feldolgozást is, azaz az SP-t is segíti, ami az érzékszervi és idegrendszeri fejlődés során megelőzi a szenzoros integrációt. Példaképpen az autistákat említi, akiknek nem csupán szenzoros integrációs, hanem szenzoros feldolgozási zavaruk is van. A módszer neuroanatómiai lényege, hogy a vesztibuláris ingerek, amelyeket a terapeuta a gyermekeknek ad, betermelik az adrenalint és a noradrenalint, ez pedig pozitív stresszt vált ki, amelytől a gyermekek felélénkülnek. Ez a felélénkülés rásegít a hallás- és a látásfeldolgozásra. Ez Lakatos Katalin szerint azért fontos, mert a szenzoros feldolgozás megfelelő fejlettsége elengedhetetlenül szükséges a szenzoros integrációhoz.